Igazi "tavaszköszöntőnek" éltük meg gyermekkorunkban március 21-ét. Arra a nagyszerű százharminchárom napra emlékeztünk, amikor dicső eleink rést ütöttek a "bitang úri rend" évezredes falán, megadva nekünk ezzel azt a lehetőséget, hogy oly' hosszú elnyomatás után végre magunk urai lehessünk. Bár a tomboló fehérterror akkor vérbe fojtotta ezt a történelmi kezdeményezést, mégis örök hálával gondoltunk Kun Bélára, Szamuely Tiborra, Korvin Ottóra.
Idézzük fel egy rövid bejegyzés erejéig a Nagy Francia Forradalom tojásából kibújt forradalmi hevület néhány arcát:
Tóth Árpád: Az új Isten
(…)
A véres földnek vére szülte Őt,
A sok kiomlott, sűrű, keserű
Vér összeállt a fájó földeken,
Testté tapadt, alakká tornyosult,
Vérszínű, nagy mezítelen alakká,
Ki országlépő-tágra tárja lábát
S Földet rengésre tépő hangja zeng
piros Keletről a sápadt Nyugatnak:
"Im eljöttem!
Eljött a Vörös Isten!"
(…)
Hozsánna néked, új isten, hozsánnak!
Legyen szavad teremtés új igéje,
Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk,
Mit elrontott sok régi, úri isten,
Te istenek közt új és proletár
Formáld boldoggá pörölyös kezeddel, -
Emelj minket roppant tenyereidre
És a magad képére gyúrj át minket!
A forradalom felszítja és szabadjára engedi a tudat mélyén rejtező sötét erőket. Az erő a hagyományban nőnemű princípium (sakti). Aki az erőt uralja, a hatalmat birtokolja
Haloványul a gyáva szavamra... dalom
Viharodnak előjele, forradalom! - Petőfi S.
A "permanens forradalom" képi metaforája:
(Bastille-tól a kölni dómig)
(Bastille-tól a kölni dómig)
![]() |
Ki a sakti ura? |
“A szubsztancia mint princípium állhat egyrészt a tükrözés
vagy szülés jegyében, amikor is az a szigorúan alárendelt feminin őselv, amely az esszenciális
férfiúi Szellem univerzális akcióját – egy reakció értelmében – végbe viszi. Ekkor a
szubsztancia a „Szentszűz” („Szűzanya”, „Mennyei Szűz” és a többi vele analóg) princípium
formáját ölti. Állhat másrészt az elnyelés jegyében, amikor is az Esszenciát
képviselő, fényteli princípium illegitim módon „önállósult”, „lázadó”,
„ellenséges”, démoni ellenlábasa, ami a megrontás, a felforgatás, az
elsötétítés és pusztítás paradigmája. Ekkor a szubsztancia a „Rossz” (kakos, malus, cattivo), a
sátáni princípium (ördög, Diabolos, Mammon, Belial, Ahriman, Lucifer falsus,
Mãra, stb.) arculatában jelenik meg. “ – Dr. Baranyi Tibor Imre: A metafizikai kettős: Eszencia
- Szubsztancia
Rövid, de velős bejegyzés. A lényeg benne foglaltatik.
VálaszTörlés"Ki a sakti ura?"
Talán, ami, vagy aki mozgat. A mozgatott (elszenvedő) semmiképp.