2014. március 19., szerda

Beköszöntő

Üdvözlöm a viator blogjára látogatókat!


Bemutatkozásként álljon itt egy rövid történet:
Szerencsés gyermekkorom volt. Faluszéli utcánkban élt egy furcsa ember, akire, mint egyfajta modern polihisztorra tekintettem egész életemben. Tóni bácsi ugyanis "Saint German grófja" volt az Új Élet TSZ-ből, ahol lakatosként kereste kenyerét, és - az osztálytudatosságra utaló legcsekélyebb jelzés nélkül - építgette a szocializmust. Hamvasbélai sorssal a vállán viszonylag korán felvállalta a tanítói szerepet és nagy türelemmel próbálta megválaszolni csacska kérdéseimet. Bevezetett a csillagászat rejtelmeibe, amelynek részeként saját magunk csiszoltuk a távcsöveink optikáját, leginkább szódásüvegek talpából.
Tőle tanultam a könyvkötészet fortélyait, megismertem, hogyan kell előkészíteni a vásznat egy olajfestményhez, megszerettem Weöres Sándort, Pilinszkyt, Fekete István, Kittenberger Kálmánt.


Egyszer egy nyári estén, mikor a távcsövet készítettük elő a Szaturnusz gyűrűinek megfigyeléséhez, önfeledten a végtelen égboltra meredve, nekiszögeztem néhány értelmetlennek tűnő kérdést:

- Tóni bácsi! Miért csak én vagyok "én"? Maga miért nem "én"? Meg miért a "van" van, és miért nem a "nincs" van? Hol van az Ég határa?

Egyáltalán nem lepték meg ezek a zavarosnak tűnő kérdések. Mosolyogva csak annyit mondott: - Erre én nem tudom a választ, de ha tudnám sem mondanám meg. Keresd meg te magad...

Hát azóta is keresem. A blog ennek a  folyamatnak a jegyében született. Tóni bácsi útravalóként még hozzátette: "őseid bölcsessége legyen az iránytűd." Minden feldolgozott téma középpontjába ezt a gondolatot igyekszem állítani, ezért a bejegyzések - sokszínűségük ellenére - végső soron Ugyanarról fognak mesélni.

***

Minden építő jellegű észrevételt, hozzászólást örömmel fogadok, amelyek moderálás után kerülnek megjelenítésre. Kérek mindenkit, hogy tartózkodjon bizonyos rasszokra, népcsoportokra, vallásokra tett alpári megjegyzések közzétételétől, mert ezzel nagyobb követ gördítenek saját tisztánlátásuk elé, mint gondolnák. Végül két apró megjegyzés. Öncélú trágárkodásnak ezen az oldalon nincs helye, még akkor sem, ha bizonyos hírportálokon manapság ez stílusjeggyé vált.  A magyar nyelvünk ősisége és szépsége pedig egyenesen kötelezővé teszi, hogy szavait úgy írjuk le, ahogyan azt szabályai megkövetelik, tehát Magyarországon éljünk és ne Mo.-n. 

Köszönöm a megtisztelő érdeklődést. Bízom benne, hogy blogom olvasása hozzájárul ahhoz, hogy az útonjárók figyelmüket egyre inkább belső iránytűjükre vessék.



7 megjegyzés:

  1. Megtisztelő súly elsőként megjegyzést írni, lámpát is gyújtottam hozzá. Bár úgy gondolom, te fogsz itt első sorban lámpást gyújtani. Sok erőt hozzá, az önvaló kereséséhez, melyet az iránytű mutatójával már remekül célba vettél, és remélem saját önvalód keresésének szemlélője is hasonlóképpen tesz, mert napjainkban úgy érzem, sokan nem saját útjukat járják, vagy nem úgy, ahogy illenék.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Attila!
    Látogasd a blogot, ahogyan időd engedi, mindig szívesen látott vendég vagy.

    VálaszTörlés
  3. Megtisztelő súly másodikként megjegyzést írni. Kamaszként én nem csiszoltam üvegeket lencse gyanánt, hanem vettem magamnak egy ruszki monokulárt és megkerestem magamnak az origót a nyári égbolton, mely nem volt más, mint a Vega és a Lant. Később lekerült testvérem polcáról a Messier-katalógus és az első igazi csillagászati csoda az Orion diffúz ködjei voltak, majd jött a Jupiter a holdjaival, de sajnos a Szaturnusz gyűrűjét sosem volt módom megpillantani. Ma már jóval kevesebben fürkészik az éjszakai égboltot. Az Androméda-köd, már Android alkalmazás alatt fut az okostelcsin és érdekes módon már lehajtott fejjel is tanulmányozható. Sőt, úgy tanulmányozható igazán! Beszédes tünetek...
    Állítólag már kapható olyan autó, aminek a tetejét belülről ledek borítják. A csillagos égbolt már ott is megjelent, a foszforeszkáló tapétáról nem is beszélve. :-) Ennyit az asztronómiáról.
    Remélem sikerül sok értékes tartalommal feltöltened ezt a menedéket!
    Köszöntésként két gondolat, ami nem az enyém:
    "Amikor a tanítvány készen áll – a mester megjelenik."
    "Az avarnának fogalma sincs, mi az ativarna, de az ativarna azonnal felismeri az avarnát. Utóbbi talán ismerős.
    Üdvözelettel:
    A

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm Atyafi! Kezdem azt érezni, hogy közöd lehet valamiféle labdajátékhoz. Tegnap a tizenhatoson belüli passz, ma pedig egy visszadobott labda.. :-)

    Ami a csillagos égboltot illeti, Tóni bácsi tagja volt a CSBK-nak (Csillagászat Baráti Köre), amibe természetesen én is kértem a felvételemet. Az eseményhez köthető legszebb élményem, Mikor Kulin Gyuri bácsi személyesen adta "A távcső világa" című könyvét, ami akkor az amatőr csillagászok bibliájának számított. Bizony - szó minden értelmében - az egekben voltam. Mindez a nyolcvanas évek legelején történt. A rendszerváltás után Tóni bácsi megpróbálta újjáéleszteni a helyi csillagászklubot, de valamiért nem sikerült neki. Hogy miért? Mert - hogy a szavaiddal éljek - már csak ledeket láttunk a fejünk fölött éjszaka... Ő viszont még ugyanazzal a gyermeki tekintettel tudta az égboltot szemlélni, mint annak idején.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Viator!

    Én oly választékosan kifejezni magam nem tudom, annyira mély értelemében még nem látom a folyamatokat, de itt vagy nekem Te, aki segít a rögös úton bizonytalan lépteim egyengetni, lelkesen biztat, kitart és beszél hozzám, hogy tudjam mi a helyes. Minden beszélgetésünk egy letisztulás apró folyamata, mely olyanná tesz, amire büszke lehetek és vagyok is.
    Köszönet a mindenhatónak, hogy olyan helyre teremtett, ahol nem tévelyedhetek el, mert tudom, hogy a segítség itt van, bármikor "rendelkezésemre" áll személyedben.
    Köszönöm!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. A héten még felkerül egy érdekes téma, szokatlan nézőpontból vizsgálva. Tanulságos lesz.

      Törlés
  6. Meg leszel velem (velünk) áldva! :-)

    VálaszTörlés