2014. augusztus 28., csütörtök

Alexander Dugin: Az Orosz Tavasz forgatókönyve

Noha az alább közzétett írás még ez év március 9-én látott napvilágot Alexander Dugin Facebook oldalán, a mai események különös aktualitást adnak ennek a  próféciának, amely tekinthető egyfajta ideológiai állásfoglalásnak, sőt, akár a propagandaháború részének is.


Az orosz filozófus Kremlhez való viszonya manapság nem teljesen tisztázott, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a Putyin döntésit befolyásoló szellemi, ideológiai erőtér kiépítésében kulcsszerepet játszott.

Semmi sem tisztán fekete, vagy fehér. Különösen helytálló ez a közhelyes megállapítás a mai orosz ukrán konfliktusra. Aki Putyint a Gonosz egyfajta megtestesülésének tartja, vessen egy pillantást a brüsszeli apparátus ultraliberális, életidegen kezdeményezéseire, aki pedig Európa felszabadítójaként tiszteli az orosz elnököt, vegye figyelembe, hogy az új orosz (bizonyos szempontból pánszláv) birodalmi törekvések - minden erkölcsi és szellemi restaurációs szándék ellenére - a bolsevista múlt talajában gyökereznek. Abban a földben, amelyben Katyn, vagy a Gulag áldozatai is nyugszanak.



Alexander Dugin

Az Orosz Tavasz forgatókönyve


1. Kijev kivár, csapatait a Krím határán vonja össze, fenyegetőzik, de tényleges beavatkozásra nem kerül sor. Az Egyesült Államok erős nyomást gyakorol Oroszországra, számlákat fagyasztanak be, intenzív kommunikációs háború veszi kezdetét, de az USA és a NATO igyekszik elkerülni a közvetlen beavatkozást. Kijev jelentős támogatást kap nyugatról, most azonban leginkább a belső problémákra fordítja figyelmét. Lezárják az orosz határt.

 A népszavazás (amelyen a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról döntenek) szinte zavartalanul lezajlik. A többség az Oroszországhoz való csatlakozásra voksol. Oroszországon kívül egyetlen ország sem ismeri el a referendum végeredményét. A Krím annektálása estén felvetődik az Oroszországgal szembeni megtorló intézkedések kérdése is. A Duma mindkét háza azonnal ratifikálja a csatlakozást. A Krím visszatér Oroszországhoz. A félszigetre orosz csapatok vonulnak be.

A Nyugat erős nyomást gyakorol Oroszországra. Az Észak-kaukázusi fegyveres csoportok, illetve Moszkvában az ötödik hadoszlop* is készültségben állnak. Putyint mindenki támogatja. Népszerűsége a csúcson van. Ez segíti őt a belső kihívásokkal szembeni küzdelemben. 

2. Kelet-Ukrajnában Kijev kemény megtorló akciókba kezd. Már egy nyíltan nacionalista diktatúráról beszélhetünk. Egyesek megpróbálnak támadásokat és szabotázsakciókat végrehajtani a Krímben. Mások bosszút akarnak állni az elvesztett Krím-félsziget orosz, illetve oroszajkú polgárain. Ez azonban egy ellenálláshoz kialakulásához vezet. Az ukrán dráma a második szakaszba lép: Harc az Új Oroszországért. Az emberek azonnal felébrednek. Ukrajna a "moszkvai agresszióra" hivatkozva, bevezeti a szükségállapotot. A demokrácia utolsó maradványi is eltünnek. A májusi választások már háborús légkörben zajlanak.

3. Oroszországban a nacionalisták több terrortámadást is végrehajtanak. De Oroszországon belül is változik a helyzet, felkészítik az "ötödik hadoszlopot".

4. Új Oroszországban növekszik az ellenállás, amely fokozatosan átcsap a kijevi bérencek elleni nyílt lázadásba. Ez már egy véres polgárháború. Moszkva egy hatékony támogatási rendszert épít ki, ezzel párhuzamosan a nyugat is segítséget nyújt Kijevnek. Egy adott pillanatban, válaszként a nacionalisták felforgató és egyéb véres cselekményeire, valamint az elnyomó kijevi apparátus civilek elleni Kelet-Ukrajnai akcióira, Oroszország csapatokat küld Kelet-Ukrajnába. A Nyugat atomháborúval fenyegetőzik. Ez egy sorsdöntő pillanat Putyin számára. De őt ez a fenyegetés sem állítja meg. Nagy nehézségek (és valószínűleg súlyos veszteségek) árán felszabadítják Új Oroszországot. Ezzel egy új állam jön létre, Ukrajna, vagy Novorossia néven, de az is lehetséges, hogy a Krími forgatókönyv ismétlődik meg.

5. A Dnyepertől nyugatra nem ismerik el az elszakadást, (ahogyan Milosevics idejében Jugoszlávia, majd később Szerbia sem Koszovó függetlenségét) ezzel tulajdonképpen egy második Ukrajna jön létre. A NATO azonnal támaszpontokat épít ki a nyugati területeken, megakadályozandó egy esetleges - Kijev irányába történő - orosz előrenyomulást.

6. Az új - szélsőségesen nacionalista - ukrán vezetés hamarosan válságba kerül. Összecsapások kezdődnek a különböző etnikai csoportok között (ruszinok, magyarok, lengyelek, románok, és más kisebbségek) de politikai okok is szerepet játszanak a konfliktusban. (a központi hatalom meggyengülése miatt Ukrajna elveszti területeinek felét) Az állam egyre gyengébbé válik. A hatalomvesztés egy új fázisba lép.

7. Oroszország azonban nem áll meg ezen a ponton, sőt fokozza tevékenységét  Európában, ami már az Európai Konzervatív Forradalom kulcselemének tekinthető. Európa kettészakad: egyes országok az USA mögé állnak, míg mások egyre inkább Oroszországra kezdenek figyelni. A gazdasági válság elleni küzdelem közepette az orosz álláspont egyre vonzóbbá válik számukra. Oroszország védelmébe veszi a több pólusú világ, a kontinentalizmus és az újkonzervativizmus eszméjét (lásd: a Negyedik Politikai Elmélet)

8. Nyugat Ukrajnában (második Ukrajna) Európa párti (német párti) erők kerülnek hatalomra, enyhülni kezd az oroszellenes politika, miközben egyre távolabb kerülnek az USA-tól.

9. Európában gyengül az amerikai befolyás. Egy NATO-tól független európai haderőt állítanak fel, amelyben a francia és német erők játsszák a vezető szerepet.

10. Egy nagy Kontinentális Szövetség jön létre, Eurázsia és Európa, az Európai Unió és az Eurázsiai Unió Konföderációja. Az oroszok, ukránok és az európaiak már a barikád egyazon oldalán állnak, míg az amerikaiak a másikon. Amerika és a dollár hegemóniája, akárcsak az atlantizmus és a liberalizmus, valamint  pénzügyi körök uralma véget ér. Egy új fejezete kezdődik a történelemben. A szlávok újra egyesülnek, de nem Európa ellenében, hanem - egy többpólusú világrendszer keretein belül - vele szövetségben. Lisszabontól Vlagyivosztokig.




* olyan csoportosulás, amelynek feladata  egy megszállt ország, vagy egy ostromlott város működésének megzavarása, aláásása (szabotázs akciók, félretájékoztatás, kémkedés)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése